kep-01.jpgkep-02.jpg

Történelem

Iskolánk jelene és történelme

 

„A 112-estől Deák Ferencig”

Az iskola névváltozásának története

Az elmúlt 50 évben iskolánknak többféle elnevezése volt, de a köztudatban 112-esként élt. A megalakuláskor: MTH 112. sz. Iparitanuló Intézet nevet viselte. Az MTH a Munkaerőtartalékok Hivatalának a rövidítése, mely intézmény arra volt hivatott, hogy a kor igényeinek megfelelően a munkaerő utánpótlást koordinálja. Az iparitanuló intézeteknek száma is volt, mely a megyénkénti elhelyezést jelentették.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye iparitanuló intézetei a 100-as számmal kezdődtek, a mi iskolánk így kapta a 112-es számot, illetve elnevezést. Az MTH megszünése után a fenntartó a Munkaügyi Minisztérium lett, így jelent meg iskolánk nevében a minisztérium rövidítése. MÜM 112. sz. Iparitanuló Intézet. A képzési profilból adódóan iskolánk felvette a kiváló építész Alpár Ignác nevét, akinek alkotásai, munkássága követendő példa volt az építőipari tanulóknak. Így hosszú időn keresztül 112. sz. Alpár Ignác Ipari Szakmunkásképző Intézet, majd a szakközépiskolai képzés beindulása után 112. sz. Alpár Ignác Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola elnevezést viselte iskolánk.

Az 50 év alatt képzési profilunk sokat változott, átalakult. A tiszta profilú építőipari képzésből vegyes profilúvá váltunk. A diákok és a nevelőtestület kezdeményezésére névadót kerestünk az iskolának, olyan nevet, mely nem kapcsolódik egyetlen szakterülethez sem, és a választás Deák Ferencre esett. Deák Ferenc élete és munkássága, történelmi hagyatéka példaértékű az utókornak, és azzal, hogy iskolánk névadójává választottuk, nagysága előtt tisztelgünk. Az iskola névadó ünnepségét 1998. április 30-án tartottuk. Az iskola aulájában felavatásra került Deák Ferenc bronz domborműve, melynek alkotója Józsa Lajos szobrászművész.

Iskolánk története

Iskolánk története összefonódik városunk történetével. Kazincbarcika város Barcika, Sajókazinc és Berente községekből nőtt ki. Várossá l954-ben nyilvánították. Városunk építése ezekben az években kezdődött meg. Az első utcasort 1952-ben építették és ezt újabbak követték. A helyzet igényelte, hogy ipari tanuló intézetet hozzanak létre Kazincbarcikán.

Ennek értelmében l953. december l-jén létesítették az MTH 112. Sz. Ipari Tanuló Intézetét. Az 1953-54-es tanévet iskolánk Berentén három felvonulási épületben kezdte meg. A mai értelemben vett tantermekről még nem beszélhetünk. E mostoha körülmények között 143 tanuló kezdte meg tanulmányait kőműves és ács-állványozó szakmában. Az iskola igazgatója Szabó József volt. A tanulók többsége Szabolcs megyéből került az intézetbe. Az l954-55-ös tanévet már újabb helyen, a Tardona parti három felvonulási épületben kezdték. A körülmények itt sem voltak jobbak, a diákotthonban komoly gondot jelentett a helyiségek fűtése. A tanulók életkora változó volt, és egy éves képzés keretében sajátították el szakmájukat az első három tanévben.. A tanulók becsületesen részt vettek az újváros építésében.

Az l955/ 56-os tanév már jobb körülmények között kezdődött. Iskolánk megkapta az Építők útja l5. Sz. „G” épület II. III. lépcsőházát, ahol hosszú éveken át l955. júliusától l986. augusztusáig működött. Az épület eredetileg lakásoknak készült, így a pedagógusok sok fáradozásába került, míg biztosítani tudták az oktató-nevelő munka tárgyi felételeit.

Az l956/57-es tanévtől kezdődően l962. Júniusáig 2 éves képzésben sajátították el tanulóink a szakmájukat. Majd utána általánossá vált a 3 éves képzés. A nagyvállalatok lehetőségei az iskola életére serkentőleg hatottak. Fokozatosan színesedett a skála vasipari és könnyűipari szakmákkal, nőtt az iskola tanulólétszáma, korszerűsödtek a tantermek azáltal, hogy szaktantermeket alakítottunk ki. A gyakorlati oktatás bázisvállalataink tanműhelyeiben folyt, amelyek jól fel voltak szerelve a szükséges technikai eszközökkel.

A régi iskola épülete is szűknek bizonyult és az 1970/71-es tanévtől kezdődően a „G” épület I. lépcsőházával bővült iskolánk, ahol újabb tantermeket alakítottunk ki. Majd megszületett a döntés, hogy a 112. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet új épülete a Herbolyai úton épül föl.
A hosszú várakozás után 1986. szeptember 1-jén átadott új iskola a tárgyi feltételekben alapvető változást hozott. Bár az eredeti elképzelésektől eltérően a diákotthon, a tanműhely, valamint a kiszolgáló létesítmények (konyha, étterem) nem épültek meg, az iskolaépület és a tornaterem átadása mégis jelentős lépés az iskola történetében.

A megye – de talán az ország – egyik legszebb iskolaépülete büszkesége lett tanárnak, tanulónak egyaránt. A kivitelezési munkálatok során a nevelőtestület és a tanulóifjúság által végzett társadalmi munkaórák az iskola közösségének aktivitását, öntevékenységét dicsérik, azt bizonyítják, hogy a kezdetektől az iskolát magukénak érezték, s a mielőbbi birtokbavétel érdekében áldozatok vállalására is hajlandók voltak. E munkák eredményeként is vált az iskola rövid idő alatt „belakottá”, sajátos arcualtúvá. A létesítmény felelős tervezője: Károlyi István (Általános Épülettervező Vállalat Budapest).

Belsőépítész: Snopper Zsuzsanna

Kivitelező: Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat.

Az iskola jellemző adatai:

az iskola hasznos alapterülete: 4 524 m2, tantermek száma: 17, számítógép terem: 2, internet terem: 1, számítógépes gyártáselőkészítő: 1 csoportszoba: 1, könyvtár és olvasó: 1, szertár: 11, ruhatár: 1, tornaterem: 1, tornatermi öltöző: 2